Subnavigation:
breadcrumbnavigation:
content:
Történelem
Schwechat város történelme
Anton Dreher II.
Gemeinderatssitzung1954
Schwechat városát, amely a rómaiak idején „Ala Nova” lovagi kastélyként volt ismeretes, 1334-ben említik meg először vásárként. Az évszázadok során Schwechat kereskedelmi- és ipari várossá fejlődött. Az azonos nevű folyó vize malmokat hajtott, amelyekből a 19. században gyárak fejlődtek. Az első schwechati sörfőzdék a 16. és 17. században keletkeztek. Erre az időre esik a „Keleti kereskedelmi Társaság” megalapítása is, amely szövetet készített Törökországi exportra. A sörfőzdék mellett elsősorban textilgyárak telepedtek meg Schwechaton.
1797. október 22-én a Boden-i tó mellől, Pfullendorf-ból származó Franz Anton Dreher megvásárolta a Kis-Schwechat-i sörfőzdét. Fia, Anton Dreher I. lett végül a Schwechat-i sörfőző-dinasztia megalapítója, vezetése alatt a 19. században „Vereinigten Brauereien Schwechat, St. Marx und Simmering – Dreher, Mautner, Meichl AG” néven épült ki export vállalattá.
1922. augusztus 24-én Schwechatot Minisztériumi Határozattal városi rangra emelték.
16 évvel később azonban, 1938. október 15-én Schwechat megszűnt önálló városként létezni, a Nemzeti Szocialisták 23. körzetként, „Nagy-Bécs”-ként integrálták.
1954 szeptember 1-én ismét önálló lett, a közigazgatási szempontból integrált Alt- és Neukettendorffal, valamint Kledering, Mannswörth és Rannersdorf kataszteri községekkel „Stadtgemeinde Schwechat” – Schwechat városközösséggé egyesült.
1954 szeptember 1-én volt az újra független Schwechat első ülése.
Ipari üzemei miatt Schwechat várost a második világháború alatt különösen heves bombatámadások érték. Az 1950-es években megkezdődött a fáradságos újjáépítés. Az évtized végén, valamint az 1960-as évek elején számos üzem és intézmény alapjait fektették le.
Ettől az időtől kezdve Schwechat modern ipari- és elkötelezett szabadidő- és kultúrváros.
